Mária Magdolna Kápolna

A falu közepén található egy kis katolikus kápolna, Szent Mária Magdolnáról kapta a nevét.

Dombtetőn, temetőben, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, nyugati

homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A kapu fölött Kronoszt ikon:1848. Csehsüveg boltozatos toronyalj, síkmennyezetes hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezés: jellem

zően 19. század közepe; oltár: 18. század második felei szobrok és elemek felhasználásával, 19. század közepe; padok, ajtók, vasalatok, 19. század közepe. A korábbi 13.századi templom a török időkben elpusztult, 1691-ben már csak falainak egy része állt. A román kori falak felhasználásával 1848-ban épült újjá a Szapáry család költségén. A templom közelében: kőfeszület Szűz Mária szoborral, 1918.

Similar Posts

  • Faterápia

    Amit érdemes kiemelni az a fával való közvetlen kapcsolat, mely segítségével is a nyugalom szigetén érezhetjük magunkat. Talán te is tapasztaltad már, amikor bánatos, kimerült voltál, esetleg szerelmi bánat, csalódás ért, hogy egy parkban vagy erdőben tett séta milyen megnyugtatóan hat a testre és a lélekre, és utána már nem is látjuk olyan sötéten a…

  • Litopunktúrás kő

    A világűrből a Földre érkező sugárzást kozmikus vagy csillagsugárzásnak nevezzük. A Föld belsejéből a földfelszín, majd a kozmosz felé irányuló sugárzások pedig a földsugárzások, melyek az életműködéseket alapvetően befolyásoló külső, ritmizáló jelek. Ahogyan testünket átszövik az energiacsatornák, úgy hálózzák be bolygónkat a Föld különböző energiavonalai. Ezoterikus tanok szerint a bolygót úgynevezett Szent György-vonalak hálózzák be,…

  • Erdőfürdő

    Elmélet: A tudósok szerint evolúciós okai vannak annak, hogy a vadonba vágyunk, a szívünk a zöld felé húz. Az első emberelődök közel hétmillió évvel ezelőtt jelentek meg, míg az ipari forradalommal meginduló városiasodás óta mindössze két-háromszáz év telt el, vagyis az emberiség a biológiai ideje 99,99 százalékát a természetben töltötte. A 19. században még csupán…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük