Erdőfürdő

Elmélet: A tudósok szerint evolúciós okai vannak annak, hogy a vadonba vágyunk, a szívünk a zöld felé húz. Az első emberelődök közel hétmillió évvel ezelőtt jelentek meg, míg az ipari forradalommal meginduló városiasodás óta mindössze két-háromszáz év telt el, vagyis az emberiség a biológiai ideje 99,99 százalékát a természetben töltötte. A 19. században még csupán az emberek 3 százaléka élt városi környezetben, 2016-ban azonban ez az érték már elérte az 54 százalékot. És az urbanizáció nem áll meg: ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a világ lakosságának kétharmada városlakó lesz. Az évmilliókon át a természethez szokott emberi szervezet tehát egyre inkább arra kényszerül, hogy egy evolúciósan idegen környezetben létezzen. A gének azonban két-háromszáz év alatt nem tudtak megváltozni, ezért a zöldhöz szokott testünk a négy fal közé zárva és a flasztert koptatva szenved. A városi életforma folyamatos stressz hatásnak teszi ki az embert, de amikor az erdőben találjuk magunkat, percek alatt megnyugszunk, jobban érezzük magunkat, hiszen ilyen környezetben fejlődtek ki az életfunkcióink is. Miközben a stressz és a stresszhez köthető betegségek egyre nagyobb problémát jelentenek a modern társadalmak emberének, japán kutatók felismerték, hogy a természetben töltött idő, például egy kellemes erdei séta, jótékony hatású.

Háttér: A japánok sinrin-jokunak, azaz erdőfürdőzésnek, nevezik a természetben töltött időt. A kifejezést Akijama Tomohide a Japán Erdészeti ügynökség igazgatója találta ki 1988-ben. A kutató már gyermekkora óta rajongott a természetért, így nem meglepő hogy az egyetemi tanulmányait a mezőgazdasági egyetemen folytatta. Választ akart találni arra kérdésre, hogy Miért érezzük magunkat ellazultnak, ha az erdőben vagyunk?

Erdőfürdőzés: Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku stressz csökkentő, relaxációs program, amely során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Az erdőfürdő a szó szoros értelmében nem vizes tevékenység, de mégis joggal viseli a fürdő nevet: beengedjük a természetet az érzékszerveinken keresztül és eggyé válunk az erdővel. A módszer segítségével mélyebbé és nyugodtabbá válik a légzésünk, általánosságban jobban érezzük magunkat és nyugodtabbá válunk.

Hatása: Az épített környezet, a városi életforma észrevétlenül túlterheli a szervezetet ingerekkel, folyamatosan stresszes állapotban tart, ami gyengíti az immunrendszert. A stressz során a test kortizolt szabadít fel, hogy meg tudjon küzdeni a helyzettel, így kortizolszintünk folyamatosan magasabb, ebből kifolyólag megnő az egészségügyi problémák kockázata. Az elmúlt években a stresszhez köthető betegségek globális méretű társadalmi problémává váltak. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok – amelyek voltaképpen a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól – az emberi szervezetben is hasonló hatást váltanak ki. Bebizonyosodott, hogy az erdőfürdő során a növények által kibocsájtott fitoncidok megnövelik a szervezetünk ellenálló képességét a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen. Tehát a természetben tett séta növeli az olyan sejtek számát, amelyek az immunrendszer részeként a rákos sejtek legyőzésért felelősek.

Mára már számos tudományos kísérlet igazolja, hogy az erdőfürdő: erősíti a legyengült immunrendszert csökkenti a szervezet stressz-szintjét helyrebillenti a vérnyomást csökkenti a vércukorszintet javítja a vérkeringést és az anyagcserét javítja a koncentrációs képességet és a memóriát növeli a természetes ölősejtek számát (ezek a sejtek veszik fel a harcot a daganatokkal és a fertőzésekkel) csökkenti a feszültség-szorongás, a düh és a fáradtság-zavarodottság értékeit elősegíti a szervezet relaxáltságát segíti az alvásunkat.

Számos erdőterápiás tevékenységet végezhetünk az erdőben, ha a stressz, szorongás és a felgyorsult világ előle szeretnénk egy kicsit elbújni. Ilyenek lehetnek a meditáció, jóga, csillagnézés, virágok és erdők látványa, zenei koncertek az erdőben, tudatos séta, érzékszervek tudatos használata, nyújtózkodás, mellkas nyitás, lélegzés, tanulás, alkotás.

Similar Posts

  • Mária Magdolna Kápolna

    A falu közepén található egy kis katolikus kápolna, Szent Mária Magdolnáról kapta a nevét. Dombtetőn, temetőben, szabadon álló, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kápolna, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel. A kapu fölött Kronoszt ikon:1848. Csehsüveg boltozatos toronyalj, síkmennyezetes hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. Berendezés: jellem zően 19. század közepe; oltár:…

  • Faterápia

    Amit érdemes kiemelni az a fával való közvetlen kapcsolat, mely segítségével is a nyugalom szigetén érezhetjük magunkat. Talán te is tapasztaltad már, amikor bánatos, kimerült voltál, esetleg szerelmi bánat, csalódás ért, hogy egy parkban vagy erdőben tett séta milyen megnyugtatóan hat a testre és a lélekre, és utána már nem is látjuk olyan sötéten a…

  • Litopunktúrás kő

    A világűrből a Földre érkező sugárzást kozmikus vagy csillagsugárzásnak nevezzük. A Föld belsejéből a földfelszín, majd a kozmosz felé irányuló sugárzások pedig a földsugárzások, melyek az életműködéseket alapvetően befolyásoló külső, ritmizáló jelek. Ahogyan testünket átszövik az energiacsatornák, úgy hálózzák be bolygónkat a Föld különböző energiavonalai. Ezoterikus tanok szerint a bolygót úgynevezett Szent György-vonalak hálózzák be,…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük