Történet

Gosztola község

 

Gosztola- ez a hegyek, dombok között megbúvó kis falu- mindig Zala vármegyéhez tartozott. Soha semmilyen változás nem száguldott keresztül rajta.
Az első említés a faluról 1269-ből datálódik, amikor is a Bánffyak birtokolták a település egy részét.
1337-ben Gosztula, 1352-ben Gosztoja, 1357-ben Gasztalya néven őrzik a mai Gosztola nevét  a megsárgult papírok. A kutatók szerint a név a szláv Goszticiló személynévből eredeztethető.
Kéry gróf, 1690-ben Szapáry Péternek adta el az egész szécsiszigeti-uradalmat Gosztolát is, mely utóbbinak erdői csak tűzifát adott.
1747-ben Szécsisziget filiája Gosztola, ahol megépítik a Szent Imre kápolnát. A település sajátos, néprajzilag egyedi házaikat fából és agyagból építették, a helyi lehetőségeknek megfelelően zsupp tetővel fedték.
1848 előtt úrbéres községként említik a könyvek, 1871 után pedig kisközséggé minősítik.
1925-ben a község tulajdonában lévő 1209 kataszteri hold területen csak a szegénység termett meg.
Ekkor számlált lakosainak száma 192 ember, melynek fele a faluban, fele pedig a szőlőhegyen élt szétszórtan és többnyire földműveléssel foglalkoztak.
A települést ekkortájt csak a megyei útról lehetett megközelíteni, ahonnan egy csapás vezetett be, így aztán idegen sem igen tévedett erre.
A századelőn gróf Andrássy Sándor neve csengett ismerősen errefelé, aki az egész település területének 3/4-ét birtokolta. A noha szőlő jól becsült nedűnek számított akkor, mert a Balatonmelléki Hegyközség és Borvidék is számon tartotta. A községnek egyetlen nem vagyoni joga volt: a vadásztatásé.
A II. világháború alatt 5 lakója lett a harcok áldozata.
Az 1970-es évektől Rédics Községi Közös Tanácshoz tartozik Gosztola. 
 Az 1960-70-es évektől Gosztolán erőteljes leépülési korszak vette kezdetét. A település korábban halálra volt ítélve, itt minden szabad területet külterületté nyilvánítottak és fával ültettek be, akkoriban ugyanis az erdőtelepítést díjazta az állam. A falu reménytelen helyzetbe került: a jugoszláv határsávban a helyiek nem remélhettek  fejlesztési lehetőséget. 1983 körül a piciny falu leépülési folyamata már szemmel látható volt, ugyanis ekkor halt ki a falu egyik fele, Alsógosztola, vagy ahogy a helyiek nevezik Kisgosztola, mely Gosztolától 1km-re található egy gyönyörű kis völgyben.
1975-ben 40 lakossal rendelkezett,  a villany biztosított volt,  a vizet ásott kútból nyerték. Mégis az 1980-as évek elejére a kicsiny faluból elköltöztek és 1983-ra az idős emberek halálával teljesen kihalt a falu. Most a szép völgyben kettő ház áll. Ráadásul ide a legutóbbi időkig nem vezetett út: az őszi és tavaszi csapadék valóban vendégmarasztaló sárt csinált az agyagból. Talán ez az oka, hogy az 56 lakóházból és 215 lakóból álló falucska lassacskán szinte elnéptelenedett.
1980-as évek közepén a lakosok száma 25fő körül mozgott. Több kísérlet is történt a falu megszüntetésére, a lakók azonban összefogtak és küzdöttek a fennmaradásért.

Az 1990-es évek végétől, a Gosztola Gyöngye Wellness Hotel megépítésével újra az érdeklődés középpontjába került és környékbeliek építették újjá. Az erdőktől ölelt, csodálatos vidéken fekvő faluban látványos fejlődés indult el. Ma Gosztola egyetlen utcácskáján végigsétálva szebbnél szebb házakkal találkozunk és gyönyörködhetünk a friss levegőjű, mesés fenyőerdőkben!